Fitt élet
Ép testben ép lélek

MENÜ
A kolloid-ásványok:
Ezek rendelkeznek a legnagyobb abszorpciós (felszívó) képességgel, márpedig az abszorpció, a felszívódás érdekel minket elsősorban.
A kolloid-ásványok 98%-ig felszívódnak, ami 2,5-szer több, mint a „Cal added” ásványok, és tízszer több, mint a fém-ásványok felszívódása. A kolloid-ásványok csak folyadék formában léteznek, és csak nagyon apró részecskékben, 7000-szer kisebbek a vörösvérsejtnél. Minden részecske negatív töltést hordoz, a vékonybél fala pedig pozitívat, elektromágneses mező keletkezik, amely a bélfal felé koncentrálja a fémrészecskéket. Mindez együttvéve 98%-os felszívódást eredményez.
A növények nagyon érdekes szerepet játszanak a kolloid-ásványok keletkezésében. A szöveteikben átalakítják a fém-ásványokat kolloid-ásványokká. Amikor elfogyasztjuk a növényeket, az ásványok felgyülemlenek a szervezetünkben, és hasznosítani tudjuk őket.
 
 
C- vitamin: 4 - 8000 mg /nap. Miert?:
https://www.youtube.com/watch?v=zAyilJtlUL8
 
 
 
Szükségünk van 90 táplálék-
kiegészítőre,
ebből 60 ásvány,
16 vitamin,
- 14, F - vitamin
- 16, H1 - vitamin
- 18, P - vitamin
 
 
12 alapvető aminosav és
3 alapvető zsírsav.
Összesen 90 kiegészítő a mindennapi étrendünkhöz,
amelyek hiánya
különböző betegségeket okoz
hat
 
 http://taplalkozas.bioenergetikus.hu/vitamin.php

ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK

Zsírban oldódó vitaminok: A - vitamin (retinol)D - vitamin (kalciferol)E - vitamin (tokoferol)K - vitamin (fillokinon) 

A zsírban oldódó vitaminok esetében vigyázni kell a pótlásra szánt mennyiség bevitelével, mert felhalmozódhatnak (kummulálódnak) a szervezetben, ami a vitamin túladagolás (hypervitaminózis) tüneteinek kialakulásához vezethet.

Vitaminok kémiai képleteinek kép forrása: www. tankonyvtar.hu

A vitamin (retinol, axeroftol)

Az A-vitamin számos anyagcsere folyamat katalizátora, szükséges a bőr és nyálkahártyák épségéhez, illetve a látóbíbor képződéséhez. Az A -vitamin előanyaga a karotin, melynek felszívódása rosszabb, mint az A- vitaminé. Növényi tápanyagban, mint karotin (elővitamin), állati eredetű tápanyagban, mint A- vitamin fordul elő (olaj, vaj, zsír). A májban raktározódik, és a karotin is itt alakul át A- vitaminná. Az A- vitamin véd a fertőzésekkel szemben, védi a hámsejteket (bőr, valamint a gyomrot, légutakat, bélcsatornát, belső üregeket védő nyálkahártya). A- vitamin hiányában farkasvakság (amikor szürkületben vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be), a bőr repedezettsége és szárazsága, illetve a haj korpásodása és a haj-köröm töredezése jellemző. Plusz A- vitamin bevitelre a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése mellett szükség lehet, a fogamzásgátló gyógyszereket szedő hölgyeknek azonban kevesebb A- vitamin felvételre van szükségük. A bőr ápolásában (illetve a sebkezelésben) nagy szerepe van krémek formájában is (pl. Neogranormon kenőcs) az A- vitaminnak. Az A- vitamin túladagolásában fejfájás, hasmenés (vastagbél széklet) és a bőr besárgulása, fájdalmas bőrgyulladás, ízületi fájdalom, májkárosodás léphet fel. 

A- vitamin táplálék-forrás: máj, tejszín, vaj, tojássárgája, répa, tök, sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, spenót, hal, cékla, petrezselyem, zellerlevél, kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, szója, kajszibarack, áfonya, csipkebogyó bőségesen tartalmaz A-vitamint. 

A- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 800 µg, szoptatás alatt 1300 µg, férfiak esetében 1000 µg

D vitamin (kalciferol)

A D3- vitamin sztearinszármazék, provitaminja (előanyaga) a 7-dehidrokoleszterin, mely ultraibolya sugárzás hatására alakul át D3- vitaminná. Fehérjéhez (globulinhoz) kötődve a májba jut, majd további kémiai átalakuláson megy át, és újra globulinhoz kötődve eljut a bélbe, illetve a csontokba. A D- vitamin a bélben olyan kalciumkötő fehérje (protein) szintézisét segíti elő, amely a bélfalon keresztül transzportálja a Kalciumot. 

A D3 vitamin hatása kettős: emeli a vér kalcium és foszfor szintjét (a kalcium felszívódását fokozza a bélből, ürülését a vesén át csökkenti), és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. A D2- vitamin növényi eredetű, az ember kevésbé hasznosítja. A D vitamin hiánya nemcsak a kalcium-anyagcserét zavarja meg, hanem általa következményes foszforhiány is létrejön. D- vitamin hiánya egyben ízületi gyulladásra, ízületi merevségre való hajlamot, és görcskészséget eredményez, jellemző tünet lehet még a hátfájás, fogszuvasodás, fáradtság, levertség, és a haj fokozott hullása. A- vitamin és C -vitaminnal együtt szedve segíti a megfázásos tünetek megelőzését, elősegíti a kötőhártya-gyulladás gyógyulását. A Koppenhága Egyetem tudósai felfedezték, hogy a D- vitamin szerepet játszik az immunvédekezésben, a T-sejtek aktivizálódásában. Ehhez az aktivizálódási funkcióhoz a T-sejtekben külön D- vitamin receptorokat, "antennákat" azonosítottak be, ha alacsony a szervezetben a D- vitamin szint, akkor a T-sejtek inaktív állapotban maradhatnak. A D- vitamin túladagolása szintén létrejöhet, ekkor a csontokban rendellenes, nagyfokú meszesedés jön létre, de más szervekben is fokozott meszesedés alakulhat ki (ezért indokolt esetben a célzottan fokozott D- vitamin adagolást fokozott figyelem és ellenőrzés mellett célszerű alkalmazni!). 

Angliában, (mivel kevesebb a napfény és esős, ködös időben nő a D- vitamin igény) gyakori volt a csecsemők és kisgyermekek esetében a rachitis, melyek a csontok eldeformálódásával járt. D- vitamin pótlásával és megfelelő mennyiségű (és megfelelő időben való) napoztatással kivédhető ennek a kóros állapotnak a létrejötte.

D- vitamin táplálék-forrás: leginkább a tojássárgája, vaj, tejszín és a csukamájolaj, szardíniakonzerv, vitaminozott margarinok, csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő. 
D- vitamin napi szükséglet: A D- vitamin szükséglet az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok szerint változó. Gyermekeknek 400-800 NE, terhesség és fokozott szükséglet esetén 800-1000 NE, felnőtteknek (napfény felvételétől függően) kb. 100 - 500 NE a szükséges D- vitamin mennyiség (RDA - OÉTI alapján).

E vitamin (tokoferol)

Az E- vitamin a kiserek (kapillárisok) falában védő funkciót tölt be, ezen kívül a máj elzsírosodásával (és a máj mérgek okozta elfajulásától) szemben is védőhatást fejt ki. Az E- vitamin csökkenti a vér koleszterinszintjét, szerepe van a szaporodóképesség (spermaképzés, megtermékenyülés, magzatkihordás) folyamatában. Az E- vitamint a meddőség, szexuális problémák, koraszülés, menstruációs zavarok, a nemi szervek fejlődési zavaraiban, menopausát követő zavarok, szív és érrendszeri betegségek, bőrproblémák (pl. hegesedések), a foglazulás gyógyításában elsődlegesen használják. Az E- vitamin antioxidáns szerepét még vizsgálják, de jelentős antioxidáns hatással rendelkezik. Antioxidáns, védő hatása az A- vitaminra és a telítetlen zsírsav molekulákra is kihat. Az E- vitamin hatását erősíti aszelén, a vas azonban csökkenti a hatékonyságát (szerves kötésű vassal együtt lehet szedni). Az E- vitamin hiánya lassú sebgyógyulást, fáradékonyságot, izomtónus-veszteséget, és csökkenő nemi vágyat eredményezhet. 

E- vitamin táplálék-forrás: a gabonafélék csíraolajában (tök vagy napraforgó), a zöld növényekben-főzelékfélében, a húsban, a májban és a tojásban, homoktövisben, szójában, csipkebogyóban, gesztenyében, dióban, mogyoróban, mandulában, mákban található meg. található meg.

E- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 12 mg, férfiak esetében 12 mg

K vitamin, fillokinon (antihemorrágiás-antivérzéses vitamin)

A K- vitaminnak egyes véralvadás-aktív fehérjéknek az előállításában (szintézisében) van szerepe. A máj sejtjei a K- vitamin jelenlétében tudják a véralvadás II., VII.,IX., és X. faktorait szintetizálni (immunrendszer→ vér és véradás). K- vitamin hiánya esetén a vér protrombinszintje (véralvadási faktor) csökken és vérzékenység alakul ki. A K- vitamin felszívódásához elegendő epe mennyiség szükséges. Máj-epebetegségekben nem tud felszívódni a K- vitamin, így K- vitaminhiány (hypovitaminosis) lép fel, melynek fő tünete a vastagbélgyulladás, és/vagy a nagyfokú hasmenés. Bélbaktériumok termelik (K1- vitamin) és a növények zöld részeiben (K2- vitamin) is megtalálható. A mesterséges K- vitamin túladagolása gyermekekben agykárosodást, felnőttekben pedig vérszegénységet okozhat. 


K- vitamin táplálék-forrás: zöld növények (kelkáposzta, borsó, fejes saláta, káposzta, paraj), tejtermékek, és máj, a sütőtök, a paradicsom, a paraj, kelkáposzta, káposzta, a lucerna, és a tengeri hínár. 

K- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 70 µg, férfiak esetében 80 µg

VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK

Vízben oldódó vitaminok: B1 - vitamin (tiamin)B2 - vitamin (riboflavin)B3 - vitamin (niacin)B5 - vitamin (pantoténsav)B6 - vitamin (piridoxin)B9 - vitamin (folsav)B10 - vitamin M - vitamin), B12 - vitamin (kobolamin)B13 - vitamin (orotsav)F - vitaminBiotin (H - vitamin)H1 - vitaminC - vitamin (aszkorbinsav)P - vitaminU - vitamin

Vitaminok kémiai képleteinek kép forrása: www.tankonyvtar.hu

B1 vitamin (aneurin, tiamin)

A B1- vitamin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában és a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus (citromsavciklus-energiatermelési és előállítási folyamat) normális lejátszásában játszik szerepet. A B1- vitamin feltételezhetően az idegsejtek működéséhez is szükséges (idegszövet iontranszportjára fejt ki specifikus hatást), ennek alapján szokták ideggyulladásokra vagy ennek megelőzésének céljából adni. 

A B1- vitamin hiánya a beriberi nevű betegséget okozza. A B1- vitamin hiányában a fájdalom mellett egyben nő a harántcsíkolt izomzat (végtag izomzat) görcshajlama (felszaporodik a tejsav izommunka), és a központi idegrendszerre hatva vérnyomáscsökkenés és szénhidrát-anyagcserezavar, bélrendszeri probléma (székrekedés) léphet fel (vastagbélrendszer,vékonybél). B1- vitamin -hiány következményes tüneteként a fáradtság, a gyengeség, a depresszió, a memóriazavar, az ingerlékenység, a szemfájás, kéz- és a láb zsibbadása, idegsorvadás és tudatzavar alakulhat ki. Túladagolás esetén vizelettel ürül ki a szervezetből. 

B1- vitamin táplálék-forrás: májban, húsban, tojássárgájában, élesztőben és barna kenyérben, búzacsírában, korpában, rizshéjban, élesztőben. dióban, mogyoróban, gesztenyében, tejben, lencsében, babban, borsóban, parajban, káposztafélékben, uborkában, salátában, burgonyában, paradicsomban, céklában található meg nagyobb mennyiségben. Nagymértékű szénhidrát fogyasztása és az anyagcsere-fokozódása emeli a B1- vitamin szükségletet, étkezés közben célszerű bevenni, mert savas közegben optimálisabb a felszívódása.

B1- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,3 mg, férfiak esetében 1,5 mg

B2 Vitamin (riboflavin, laktoflavin)

A B2- vitamin, mint különböző enzimek alkotórésze igen jelentős. Az enzimek a piroszőlősav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív lebontását végzik, fontos szerepet töltenek be a szöveti légzésben és méregtelenítésben. Ezen kívül a B2- vitamin fontos szerepet tölt be a vérképzésben (vas beépítésében, a hemoglobin képzésében) és a növekedési folyamatokban. Vegyes táplálkozással fedezhető a B2- vitamin igény, de a bélbaktériumok is szintetizálják. Hosszantartó, széles spektrumú antibiotikum-kezelés mivel károsítja, elpusztítja a bélflórát, riboflavin vitamin -hiányt idézhet elő. B2- vitamin hiányában szem (szemlencse-elváltozás, szemviszketés, szemégés, szemvörösödés), idegrendszeri és bőrtünetek jelentkeznek (ekcéma), szőr és hajhullás, illetve a nyelv gyulladása léphet fel. Ezeken kívül emésztési zavarokat és ajak kirepedését okozhatja a riboflavin vitamin hiánya, ill. a B2- vitamin hiánya közrejátszhat az ízületi gyulladás, a növekedési zavar, a vérzékenység, a migrének kialakulásában is. B2- vitamin szükséges a B6- vitamin és niacin képzéséhez, az E- vitamin antioxidáns hatását erősíti. Túladagolás esetén vizelettel ürül ki a szervezetből. 

B2- vitamin táplálék-forrás: májban, vesében, tejben, tejtermékekben, húsban, halban, tojássárgájában, zöldbabban és borsóban, gyümölcsökben, olajos magvakban élesztőben, kukoricában, burgonyában, aszalt szilvában, parajban, paradicsomban, salátában jelentős mértékben megtalálható.

B2- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 1,5 mg, férfiak esetében 1,8 mg

B3 vitamin - Niacin (nikotinsavamid)

A B3- vitamin része azoknak a fontos enzimeknek, amelyek a sejtlégzés folyamataiban vesznek részt. A niacin vitaminnak szerepe van a vérképzésben és a gyomorsósav termelésének növelésében és egyes hormonok (tesztoszteron, ösztrogén, inzulin) szintézisében is. A B3- vitamin csökkenti a koleszterinszintet és az érszűkületet, egyben májvédő hatású. B3- vitamin hiányában a pellagra nevű betegség léphet fel, a bőrön, nyelven és a szájnyálkahártyán gyulladásos tünetek jelentkeznek. Ezeken kívül felléphet bélrendszeri zavar (hasmenés) (vastagbélrendszervékonybél), fáradékonyság, depresszió, étvágytalanság és fejfájás (migrén), alvászavar és memóriazavar. Kivételes esetben a nikotinsavat (B3- vitamint) a szervezet is elő tudja állítani triptofán nevű aminosavból (60 mg triptofánból 1 mg nikotinamid képződik, az átalakulás piridoxint /B6- vitamin /, tiamint /B1- vitamin /, riboflavint /B2- vitamin / igényel). A niacint étkezés közben tejjel célszerű bevenni (gyomorbántalmak megelőzése végett), koleszterinszint csökkentő gyógyszerek mellé csak orvosi utasításra adagolható. A B3- vitamin túladagolása esetén bőrpír, gyomorpanaszok, asztma, szívritmuszavar léphet fel. 


B3- vitamin táplálék-forrás: az élesztő, a máj, a vese, a hús, és hüvelyesek, barna kenyér, a karalábé, paradicsom, a napraforgóolaj, mogyoró gazdag nikotinforrások. 

B3- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 15 mg, férfiak esetében 20 mg.

B5 vitamin - Pantoténsav

A B5- vitamin szerepet játszik az intermedier (köztes, közbenső) anyagcserében (szénhidrátok lebontásában, zsírsavak szintézisében és bontásában, a szteroid-hormonok, porfirinek szintézisében), és fokozza a bélmozgást. Emberben valódi B5- vitamin hiánytünetek vegyes táplálkozás mellett nem lépnek fel, bár a pantoténsav-szükséglet nem tisztázott kellőképpen. A fizikai erőkifejtés és a stressz helyzetek, a dohányzás (kadmium) növelik a B5- vitaminszükségletet. Tartós szalicilkezelés B5- vitamin hiánybetegséget okozhat. B5- vitamin hiányában bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés és mellékvese-elégtelenség, izomremegés, izomgörcs, fáradtság, apátia, szédülés, hányás, nyombélfekély, fokozódó stressz-érzet, aggodalom-érzet léphet fel. Gyomorrontás esetén a B5- vitamin B1- vitaminnal együtt szedve segíthet, az allergia okozta reakciókat csökkentheti, pl. az orr eldugulásának mértékét is. 


B5- vitamin táplálék-forrás: máj, hús, tej, tojás, élesztő, hántolatlan rizs, szója, búzacsíra, olajos magvak tartalmazzák. 

B5- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 4-7 mg, férfiak esetében 4-7 mg

B6 vitamin (piridoxin, adermin)

A B6- vitamin számos fehérje, szénhidrát és zsíranyagcserében szerepet játszó enzim alkotórésze és az energia átvitelben is közreműködik. Fontossága, hogy a nikotinsav (B3- vitamin) csak B6- vitamin jelenlétében tud triptofánból képződni (lásd. niacin), egyben szükséges a B12- vitamin beépüléséhez is. A B6- vitamin hatékonyságához B2- vitaminra is szükség van. A piridoxin-koenzimek részt vesznek az aminosav anyagcserében, bevitelük a fehérje-bevitellel arányos kell hogy legyen, miután a legfőbb feladata az aminosavak átalakítása: 1 g fehérje mellé 0,015-0,02 mg B6- vitamint rendelnek. A B6- vitamin klinikailag észlelhető hiánytünete a szívizom vérellátási zavara, a szőr és hajhullás, az ajkak nyálkahártyájának berepedezése, fokozott faggyúmirigy-működés, idegesség, végtagok ideg és izom gyulladása, fokozott görcskészség, álmatlanság, gyengeségérzet, vizenyősségre-ödémára való készség, de az úgynevezett „fekete nyelv” kialakulásában is szerepet játszik. B6- vitamin adása javasolt fejfájás és hányinger, illetve hányás esetén. A B6- vitamin túladagolás következményeként idegbántalmak léphetnek fel. 


B6- vitamin táplálék-forrás: a máj, hús, tej-tejtermékek, tojássárgája, hüvelyesek és az élesztő, burgonya, fejes káposzta, vöröshagyma, hántolatlan rizs, mák, napraforgómag, földimogyoró, banán, dinnye. 

B6- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 mg, férfiak esetében 2,2 mg

B9 vitamin (Folsav)

A folsav- vitamin vízben oldódó vitamin, melyet a bélflóra is előállít. A folsav- vitamin enzimatikus folyamatokban és a DNS szintézisében vesz részt, hiánya esetén a sejtek érése zavart szenved, anaemia perniciosa (anémia pernicióza-vészes vérszegénység) léphet fel. A B9- vitamin szükséges a B12 vitamin és a vas felszívódásához, hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez is. Lényeges szerepe van a terhesség korai szakaszában, a magzat gerinc fejlődése (velőcsövet lezáró folyamat) szempontjából, B9- vitamin hiányában nyitott gerinccel születhet az újszülött. Érdekesség, hogy a B9- vitamin felszívódása mesterséges készítményekből jobb, mint a természetes forrásokból. A szervezet jó folsav- vitamin ellátottsága mellett elfedheti a B12 vitamin hiányában kialakuló tüneteket, és ez különösen vegetáriánus táplálkozás esetén okozhat problémát. Nagyobb mennyiségű C- vitamin elfogyasztása növeli a folsav - vitamin ürülését, és a folsav- vitamin csökkenti a cink hasznosulását. 


B9- vitamin táplálék-forrás: nagyobb mennyiségben a növények zöld leveleiből (paraj), májból, húsfélékből, élesztőből, szójából, csiperkéből vehető fel. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását.

B9- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 200 µg, terhesség esetén 400 µg, férfiak esetében 200 µg

B10 vitamin (pteroilmonoglutaminsav-folsav, M - vitamin, U-faktor)

A B10- vitamin a B12- vitamin és C- vitamin jelenlétében a vörösvérsejtek érését segíti elő. B10- vitamin hiánya fáradtságot, levertséget, depressziót, étvágytalanságot, korán őszülő hajat, ekcémás bőrt, cserepes ajkakat, gyomorfájdalmat, hasmenést, vérszegénységet eredményezhet.

B10- vitamin táplálék-forrás: a zöld levelekben, főként a parajban, karalábéban, a tejben, sajtban, élesztőben található meg. Az élesztő B- vitaminjaiból a szervezetben folsav- vitamin képződik.

B10- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 1-3 mg

B12 vitamin (kobolamin, antiperniciózafaktor)

A B12- vitamin a vörösvérsejtek képzését, érését befolyásolja, és részt vesz a fehérjeszintézisben. Az emberi B12- vitamin -szükséglet nagy részét a bélbaktériumok állítják elő, felszívódásához a gyomor nyálkahártya terméke (ún. intrinsic faktor) szükséges. B12- vitamin hiányában anaemia perniciosa (vérszegénység) jöhet létre. Egyéb B12- vitamin hiánytünetként a fáradékonyság, az ekcémás gyulladt bőr, ingerlékenység, székrekedés, érzékeny izmok, sápadtság, rossz hajkondíció, a gerincvelői idegek mielinburkának károsodása jöhet létre. B12- vitamint növények nem tartalmaznak, a B12- vitamin szükségletet csak állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni. Normális körülmények között a tápláléknak nem kell kobolamint tartalmaznia, mert a bélben naponta 20-szor annyi B12- vitamin keletkezik, mint amennyi a táplálékkal kerül a szervezetbe. B12- vitamint a gyógyászatban a vészes vérszegénység, általános testi leromlás, kimerültség, ideggyulladás, hosszabb betegség, műtétek utáni utáni lábadozás esetén, idős korban alkalmazzák. 


B12- vitamin táplálék-forrás: megtalálható a májban és az angolosan elkészített marhahúsban, élesztőben, kisebb mértékben a tejben és a tojásban.

B12- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 2 µg, férfiak esetében 2 µg

B13 vitamin (orotsav-antioxidáns, ásványi anyag transzport vitamin)

A B13- vitaminnak fontos szerepe van a szervetlen ásványi anyagok megkötésében és azok szállításában. B13- vitamin hiányában a szervetlen ásványi anyagok elégtelenül szívódnak fel, nyomelem hiány tünetek alakulnak ki. A B13- vitamin megvéd a korai öregedéstől, védi a májat, elősegíti a szklerózis multiplex kezelését. 


B13- vitamin táplálék-forrás: gyökérzöldségekben, a természetes körülmények között tartott tehenek tejében és a tejsavóban fordul elő nagyobb mennyiségben.

B13- vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): 0,003mg

Biotin (H - vitamin)

A biotin - vitamin az állat – és a növényvilág minden sejtjében jelenlévő anyag, számos enzimatikus folyamat része. Kéntartalmú vitamin, a hámszövet védelmi funkcióját látja el, és a zsírsavszintézisében van szerepe. A bélbaktériumok szintézise és előállítása az emberi szervezet teljes H- vitamin igényét fedezi. Ha a bélbaktériumokat gyógyszeresen kipusztítják, A Biotin - vitamin hiánya miatt depresszió, bőrszárazság és szőrhullás, rossz hajkondíció, érzékeny fájó izomzat, kimerültség, ingerlékenység, étvágytalanság, hányinger, faggyúképződési zavar, idegbántalmak, kopaszság és korán őszülő hajzat mutatkozik. H- vitamin hiánybetegséghez vezethet a túl sok nyers tojás fogyasztása, mert a tojás avidint tartalmaz ami a H- vitamin ellenanyaga. Az élesztőkivonat az embernél gátolja az őszülés kialakulását. 


Biotin - vitamin táplálék-forrás: májban, vesében, az élesztőben, tojássárgájában és paradicsomban, diófélékben, mogyorófélékben, karfiolban, csiperkében, szójában, tarkababban, sajtokban és a piros ribizkében található meg nagyobb mennyiségben.
Biotin - vitamin napi szükséglet (RDA - OÉTI alapján): nők esetében 10-200 µg, férfiak esetében 10-200 µg

H1 vitamin

A H1- vitamin szerepe az emésztés, felszívódás, kiválasztás elősegítése. A H1- vitamin hiánytünetei a fáradtság, kimerülés, székrekedés, migrén, nehézkes és lassú emésztés, ekcéma, vérszegénység, idegesség, fiatalkori őszülés, a bőr foltosodása (vitiligo).
H1- vitamin napi szükséglete pontosan még nem ismert.
H1- vitamin táplálék-forrás: sörélesztő, zöldfélék, joghurt, búzacsíra, gomba, bab.

C vitamin (aszkorbinsav)

A C- vitamin a szervezeten belül a mellékvesekéregben és fehérvérsejtekben mutatható ki a legnagyobb mennyiségben. A C- vitamin részt vesz az intermedier (köztes, közbenső) anyagcserében, jelenléte a bélcsatornában a vas stabilizálásához és felszívódásához szükséges. A C- vitamin erősíti az adrenalin hatását, továbbá fokozza a kötőszöveti sejtek fejlődését. Tárolás, és magas hő – és oxidációs folyamatok (főzés, forralás) a C- vitamin gyors bomlását segítik elő. Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, dohányzás és alkohol fogyasztásakor, terhességben és szoptatáskor nagyobb a szervezet C- vitamin igénye. 

A C- vitamin hiánya fáradékonyságot, végtagfájdalmat, fogínysorvadást, orrvérzést, fogínyvérzést, lassúbb sebgyógyulást (az új sarjszövetek is szakadékonyabbak lesznek), fertőzésre való hajlamot, súlyosabb esetben pedig scorbut betegséget okozhat. Nagy mennyiségű aszkorbinsav (C- vitamin túladagolás esetén) a véralvadást meggyorsítja, és izgatja a csontvelőt, ezáltal a vérben reticulocyták jelennek meg, melyek a vörösvérsejtek fiatal alakjai, így bizonyos vérzékenységi és leukémiás betegségekben terápiás célzattal alkalmazzák a C- vitamin "túladagolást" . 

Képen: C- vitamin kristályok fénymikroszkópos képe (Forrás: National Geographic Magyarország- 2008 legjobb orvosbiológiai képei)

Bár a vizelettel kiürül a szervezetből a fölösleges C- vitamin, de hirtelen való túladagolás esetén hasi görcs, felfúvódás jöhet létre, és fokozódik a vesekő kialakulásának veszélye - a felhalmozódott C vitamin (vagy oxálsav, sóskasav) a kalciummal vízben nehezen oldódó kalcium-sót képez, ami elzárhatja a vese tubulusait, és vesekövet okozhat). 


A C- vitamint Szent-Györgyi Albert izolálta. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi-Albert ismeretlen eredetű anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6-H8-O6) és hexorunsavnak nevezte el 1928-ban. Hazatérve, Szegeden a pirospaprikából vonta ki a legnagyobb mértékben ezt az anyagot (C- vitamint), később Szegeden dolgozták ki a paprikából kiinduló C- vitamin gyártás módszerét is. 1932-ben Szent- Györgyi-Albert /és tőle függetlenül J. Tillmans/ a hexuronsavat azonosította a C- vitaminnal, skorbut elleni hatására utalva pedig aszkorbinsavnak nevezte el. 1937-ben a C- vitamin és a fumársavkatalízis szerepének tett felfedezéseiért megkapta az élettani-orvosi Nobel díjat. 

C- vitamin táplálék-forrás: gyümölcsökben, főzelékfélékben, a zöldségekben, nagyobb mennyiségben megtalálható. A C- vitamin savanyú közegben őrződik meg bomlás nélkül legtovább, ezért a citrom, grapefruit, a kivi, általában a citrusfélék, a savanyú káposzta, sóska és a fekete ribiszke a legjobb források. A természetes eredetű C- vitamin forrásokban az aszkorbinsav többszörösen összetett (poliaszkorbát) formában található meg, így hatása tartósabb, mint az egyszerű szintetikus C- vitamin kivonatoké. Ginszenggel együtt nem célszerű a C- vitamin bevétele, mert csökkentik egymás hatékonyságát.

C- vitamin napi igény (RDA - OÉTI alapján): 60 - 100 mg, dohányzás esetén 150 mg
Betegség esetén: 500mg – 1000mg C- vitamin felvétele szükséges.

F vitamin (linol és linolénsav, arachidonsav, esszenciális zsírsavak)

Az F- vitamin a sejthártya építőanyaga, a szervezetben a linolénsav gammalinolénsavvá, annak legnagyobb része pedig két lépésben prosztaglandinná (PGE1) alakul át. Ennek hatásai: csökkenti a trombózis és koleszterinképzést, csökkenti a vérnyomást, tágítja a vérereket, fokozza az inzulin hatását, gyulladáscsökkentő és izületi gyulladás csökkentő hatása van, kedvezően hat az agy működésére, jó közérzetet ad. Az F- vitamin hiánya bőrproblémákat, fertőzésekre való hajlamot, ízületi gyulladást, terméketlenséget vagy teherbeesési nehézséget, érzelmi problémákat- stresszre való hajlamot okozhat.

F- vitamin napi szükséglet: az összes napi bevitt kalória 1%-a.
F- vitamin táplálék-forrás: a cisz linolénsav megtalálható számos főzelékfélében és a növényi olajokban (ligetszépe). A mák, a mandula és a dió olajtartalmának 60-65 %-a, a földimogyoró 45 %-a linol- és linolénsav.

P vitamin (permeabilitási vitamin)

A P- vitamin a hajszálerek áteresztőképességét (permeábilitás) szabályozza, hiányában áteresztővé válnak a kiserek, vérzések léphetnek fel. A P- vitamint Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István fedezte fel. A P- vitamin több hatóanyag: rutin, citrin, quercetin, cianidin keveréke. Több növény levele és szára, gyökere tartalmaz rutint. P- vitamin (rutin) hiánya esetén a hajszálerek áteresztőképességének fokozódása miatt piros arcszín, rezes-erezett orr jöhet létre, egyben étvágytalanság, izomgyengeség, túlérzékenység (allergiára való hajlam) és gyulladásokra, vizenyőre (ödémára) való hajlam léphet fel. A rutin- vitamin tablettát hajdinából (Fagopyrun esculentum) és rutafűből (Ruta graveolens) állítják elő.

P- vitamin táplálék-forrás: a citromban és a zöldpaprikában, eukaliptuszban, narancsban, csipkebogyóban, feketeribiszkében, cseresznyében, szőlőben, szilvában, hajdinában, rutafűben (rutaszkorbin) található meg leginkább.

U vitamin (metil-metionin)

Az U- vitamint amikor felfedezték, tulajdonságai alapján a vitaminok közé sorolták, azóta kiderült, hogy tulajdonképpen a methioninsavak családjába tarozik, de „ráragadt” az eredeti neve, mint U- vitamin.

Az U- vitamin védi a sejtfalakat, nyálkahártyákat a sérüléstől és elősegíti a regenerációjukat (gyomor, bélnyálkahártya). Az U- vitamin gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik és segíti az immunrendszer folyamatait, fekély ellenes vitaminnak is nevezik (Csak orvosi recept alapján lehet hozzájutni).

U- vitamin táplálék–forrás: a nyers káposztában (főleg a kelkáposztában), paradicsomban, retekben, spárgában, petrezselyemben, banánban, csalánlevélben található nagyobb mennyiségben.
 
 
 
 
 http://taplalkozas.bioenergetikus.hu/asvanyi-anyagok.php
 

Ásványi anyag - Makroelemek

Tartalom: NátriumKáliumKalcium és Foszfát-forgalomKlórMagnézium

Nátrium ásványi anyag, nátriumforgalom a szervezetben:

A nátrium ásványi anyag olyan kationja a szervezetnek, melynek fő funkciója a szervezet só-víz háztartásának egyensúlyának fenntartásában nyilvánul meg (só-víz háztartás →a felvett és leadott só-víz mennyiségének viszonyát jelenti, melynek szerepe a belső környezet állandóságának fenntartása→pH sav-bázis egyensúly, ozmózis, azaz a sejtek és sejtek közötti tereknek megfelelő nyomásviszonyainak). A szervezetben lévő Na ionok (kb. 83-97 g) a szervezetben főleg a sejten kívüli (extracelluláris tér→ plazmában, szövetközti folyadékban 53%, csontokban 44%) térben helyezkedik el, a sejten belüli tér (intracelluláris tér) kevés Na iont tartalmaz (a teljes készlet 3%-át). A sejten kívüli tér és a béllumen között folyamatos nátriumkicserélődés zajlik.


A táplálékkal felvett ásványi anyag nátriumionok (felnőttben átlagosan 100 mmol/nap (kb.5g), csecsemőkben 2,5 mmol/testtömegkg) a bélből gyakorlatilag teljesen, a szervezet igényétől függetlenül felszívódnak (vízterápia→vízterek az emberi szervezetben, ionok szerepe és felszívódása a szervezetben). Az ásványi anyag aktív visszaszívás a bél felső szakaszában glukózzal együtt történik, a bél alsó szakaszával ellentétben. A nátrium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül a szervezetből, és ez az ürítés a szervezet szükségletének megfelelően szabályozott (ADH hormon, aldoszteron). A nátrium ásványi anyag ürítés mértéke elsősorban az elfogyasztott konyhasó mennyiség mértékétől függ. Erősen sózott étel fogyasztást, vagyis fokozott Na ásványi anyag bevitelt megfelelő mennyiségű víz elfogyasztása követi. Nagy mennyiségű konyhasó (és a vele járó) víz felszívódása azonban megterheli a keringést, a szívet, ami kiváltja a magas vérnyomást. Ha a vesék kiválasztó képessége csökken, és ezt nem követi nátriumszegény diéta, akkor is létrejöhet a magas vérnyomás, és annak következményes betegségei. 
Kóros nátrium ásványi anyag -vesztés leginkább a mellékvese betegségeiben (→mellékvesék által termelt aldoszteron→ nátriumszint szabályozás), vesebetegségekben, extrémfokú verejtékezés, bélhurut, nagy mennyiségű híg-vizes székletürítés esetén jöhet létre (ezekben az esetekben nem elégséges a cukrozott tea fogyasztása, enyhén sózott folyadék bevétele szükséges). Kóros nátrium ásványi anyag felszaporodás (nátrium-visszatartás) kialakulhat a jobb szívfél gyengesége miatt kialakuló keringési elégtelenségben és fehérjevesztéssel járó vesebetegségekben, ami a testsúly rohamos növekedése után ödéma (vizenyő) megjelenésére vezethet (→a vénás pangás és fehérjehiány miatt csökken a víz és a benne oldott Na visszaszívódása a vérbe). Emiatt csökken a keringő sejten kívüli folyadéktér mennyisége (plazmatér), aminek egyensúlyozása végett a fokozott hormontermelés mérsékli a víz és nátrium ürítését. Az így visszatartott víz és nátrium ásványi anyag a szövetközti térben halmozódik fel. Húgyhajtók a nátrum-transzportot vagy a vese Na-K ioncseréjét gátolva segítik elő a vizenyő lecsapolását.

Kálium ásványi anyag, káliumforgalom a szervezetben:

A kálium ásványi anyag - káliumion a sejten belüli (intracelluláris) tér fő kation alkotója, a sejten kívüli térben csak igen kis mennyiségben (kb. 2,5g) található meg. A kálium ásványi anyag a bélből szívódik fel, és bekerül a szervezet folytonosan cserélődő káliumkészletbe. A kálium sejtekbe való belépése összefüggésben van a glukóznak az inzulin által szabályozott felvételével (így pl. cukorbetegek kezelése kapcsán a vércukor-csökkenéssel egy időben fokozódik a sejtek (főleg az izomsejtek) káliumfelvétele, ami pótlás híján a plazma káliumszintjének csökkenéséhez vezet). A szervezet (átlagos kálium ásványi anyag tartalma kb. 150 g) a fölösleges káliumtól a verejték és széklet, illetve főleg vizeletürítés útján szabadul meg, a vesén át való Kálium ásványi anyag ürítés szabályozásában fontos szerepe van az aldoszteron hormonnak. A Na és K szint, illetve ioncsere szoros összefüggésben van egymással, biztosítva ezzel a sejtek közötti ozmótikus nyomásviszonyokat (só-víz háztartás). Ha a szervezetben fokozódik a káliumszint (káliumkészlet), fokozódik az aldoszteron hormon termelődése, ami fokozza a vese Na-K ioncseréjét, azaz fokozódik a Na visszaszívás, amit fokozott Kálium ürítés követ. Ezen kívül a sav-bázis egyensúly fenntartásában és az ideg-izom ingerületátvezetésben, működésben van szerepe a kálium ásványi anyag .

A felnőtt ember napi kálium ásványi anyag igénye átlagosan 2-3 g (RDA - OÉTI alapján), amit a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás biztosít (zöldségek→klorofill, hús, banán, alma, cseresznye, ananász, avokádó, almaecet, ásványvizek, bab, borsó, lencse, szójaliszt, dió, mák, mazsola, mandula, tökmag, gesztenye, kakaó, paraj, burgonya, viszonylag kevesebb kálium tartalmú a teljes búza és rozsliszt, tej és tejtermékek, a karalábé, karfiol, kelkáposzta, retek és zellergyökér). Gyermekek, terhes nők, lábadozó betegek esetében nagyobb lehet a kálium ásványi anyag igény, ezt a kálium többletet a szervezet a gyarapodó sejtek építésére használja fel. Fokozott izommunka során, fokozottan lépnek ki a sejtekből a káliumionok, így pl. a nagy melegben végzett fizikai munka során a verejtékkel igen nagy mennyiségű káliumvesztés jön létre, ekkor célszerű a folyadékhiányt gyümölcsnedvekkel pótolni, de csak a munka befejeztével, mivel a fokozott izom összehúzódások miatt amúgy is több a plazmában (izomsejtekből kilépő kálium miatt) a káliumszint. A szervezet kálium ásványi anyag, káliumkészlete kórosan csökkenhet pl. bélhurutban, egyes vizelethajtók esetében, és kortikoszteroidok szedése esetén. Káliumhiányban jellemző tünete lehet az izomgyengeség, és béltónus csökkenése (bélrenyheség). A káliumszint extrém növekedése (pl. veseelégtelenségben, kálium ásványi anyag túlzott adagolása esetén) szíven belüli ingervezetési zavarokhoz (blokkokhoz), sőt szívmegálláshoz vezethet.

Kalcium ásványi anyag -és Foszfátforgalom a szervezetben:

A kalcium ásványi anyag - kalciumionnak, mint kationnak számos sejt működésében van központi szerepe. Így a kalcium ásványi anyag pl. az izomsejtekben az ingerület-összehúzódás összekapcsolásában, a belső és külső elválasztású mirigyekben az ingerület-kiválasztás összeköttetésében, és a véralvadásban szerepel. Általában minden sejtben a sejthártya stabilizálása, és az enzimek aktivitásának szabályozása a feladata. A csontfelépítésében, stabilizálásában pedig aktív résztvevő kalcium-foszfát formában. A kalcium ásványi anyag döntő többségében a széklettel ürül ki a szervezetből, kevesebb a vizelettel távozik, a szervezet kb. 750-1200 mg kalciumot tartalmaz összességében. A kalcium ásványi anyag bélből való felszívódása a D-vitamin ellátottságtól és a szervezet aktuális igényétől függ. A D-vitamin hatására fokozódik a kalcium felszívódása a bélrendszerből, a szervezet tehát képes általa növelni a kalcium ásványi anyag készletét, ha a táplálék elég kalciumot tartalmaz (napi igény - RDA / OÉTI alapján -kb. 800- 1200-1500 mg).

Legfontosabb kalcium ásványi anyag forrás a tej és a tejtermékek, az avokádó, a brokkoli, a cukorborsó, a dinnyék, az eper, a datolya, a diófélék, mák, petrezselyem, metélőhagyma, sóska, paraj, bab, mazsola, szójaliszt, D2 -vitaminforrás pedig a tej, vaj, tojás, halak mája, illetve a napfény ultraibolya hatása, melynek során a bőrben képződik a D3-vitamin (kolekalciferol). Ezek a D-vitaminok még biológiailag gyenge hatásúak, így a májban alakulnak tovább, majd a vesében jön létre a biológiailag megfelelően aktív formájuk. A képzési folyamat üteme a kalciumszint és a parathormon által szabályozott. Egészséges emberben mindig annyi aktív D-vitamin, parathormon (mellékpajzsmirigy hormonja) és kalcitonin (pajzsmirigyben képződő hormon) van, amennyi a vér normál kalcium ásványi anyag szintjét biztosítani tudja. A szervezetben a sejt közötti és sejten kívüli tér kalcium szintjének állandóságát az endokrin, hormonális rendszer biztosítja. Bő Kalcium ásványi anyag tartalmú táplálék esetén a fokozott kalciumbevitel megemeli a vér kalciumszintjét, mire a pajzsmirigy a kalcitonin nevű hormon kiválasztásával válaszol. A hormon hatására nő a kalcium ásványi anyag csontokba való beépülése, ezáltal a vér kalciumszintje csökkenhet, a kalcium ásványi anyag pedig raktározódik a csontokban. 

Ha a táplálék kalcium ásványi anyag tartalomban szegény, vagy a szervezet D-vitamin ellátottsága elégtelen, akkor a felszívódás üteme nem tud lépést-egyensúlyt tartani a széklettel és vizelettel való ürítéssel. A csökkenő kalciumszint a mellékpajzsmirigy parathormon termelődését váltja ki, ami mobilizálja (kiemeli, kiválasztja) a csontokból a szükséges kalciumtartalmat addig, amíg a vér kalciumszintje megfelelő nem lesz. Tehát ha nem biztosítjuk a vér megfelelő kalcium ásványi anyag ellátottságát a táplálék által, akkor a szükséges ellátottság csak a csontok mészben való elszegényesedése által valósulhat meg. A vérben, a plazmában a kalcium ásványi anyag részben fehérjéhez kötötten kering, ezért ha alacsony a vér fehérje (albumin) tartalma, akkor relatíve alacsony lesz a kalciumszint is. Az ionizált (szabad) kalciumnak van a legnagyobb élettani jelentősége, mert csökkenése izomgörcsöket provokálhat. Hosszan tartó sírás, hisztériás rohamok esetén alkalózis (→lúgosítás ) alakul ki a vér vegyhatásában a fokozott légzés miatt, ami csökkenti a vér ionizált kalciumtartalmát, és ez görcsös állapotot válthat ki a kézfejekben.

A mellékpajzsmirigyek károsodása (ha alacsony a parathormonszint) esetén a vér (plazma) kalciumszintje olyan fokban csökkenhet, hogy a harántcsíkolt (váz) izmokban görcsök, tetániák jöhetnek létre, vagy ha túlzott a mellékpajzsmirigy parathormon termelése, akkor foltos csontritkulás alakulhat ki. A kalcium ásványi anyag lerakódását a csontokban a nemi hormonok is szabályozzák (szexuálszteroidok), idős korban csökkenő szintjük hozzájárul a csontritkulás kialakulásához. Nők esetében 30-35 éves kortól évente kb. 1%-kal csökken a csontok ásványi anyagtartalma, a menopauza (menstruáció elmaradása) utáni 5 évben felgyorsul 2-3%-ra ez a folyamat. Menopauza esetén hatásos lehet a kontrollált ösztrogén utánpótlás, illetve a megfelelő (kontrollált) Ca ásványi anyag és-D-vitamin adagolás. Figyelem! Sem a D-vitamin sem a kalcium ásványi anyag túladagolás nem megengedett, mert vese, izom, ér (trombózis) és szív eredetű problémák léphetnek fel! Férfiak esetében általában csak 50 év fölött kezdődhet el a csontritkulás, és lassúbb a folyamat (kb. fél százalék évente). Csontritkulás fellépte esetén a Kalcium ásványi anyag és D-vitamin pótlás mellé C-vitamin és A-vitamin bevitelt is biztosítani kell. Kerülendő azonban csontritkulás esetén a túlzott húsfogyasztás, mert a húsfélék magas foszfortartalma miatt felborulhat a kalcium-foszfor arány. 

A csontok és a fogazat a kalciumon kívül nagy mennyiségben (kb. 700-800 mg) tartalmaz foszfát aniont (foszfor) is, a csontokban kalcium-foszfát (hidroxilapatit) formájában található meg, Ha a foszfátszint emelkedik a vérben, akkor a foszfát és kalcium ásványi anyag fokozottan rakódik le a csontokban. A foszfátürítés is hormonális szabályozás alatt áll, parathormon hatására csökken a foszfát visszaszívása a vesékben, így ürítése fokozódik. A foszfor, mint foszfát -szerves és szervetlen- van jelen a szervezetben, szerves kötődésben enzimekhez, fehérjéhez kötötten találhatóak meg, egyben a nukleinsavak fő alkotórészei (DNS, RNS→ nukleotidok felépítése). A szervezet energiaellátásában (→ATP), a tápanyagok anyagcsere folyamataiban (anyagcsere, fehérjék- szénhidrát és zsír anyagcsere), és sav bázis egyensúly fenntartásban is fontos szerepe van. Foszforsavként az élelmiszeripar savanyító anyagként nagy mennyiségben használja fel a foszfort, és mivel szinte minden tápanyagban megtalálható, így ásványi anyag hiánytünetek nem igen alakulnak ki (napi igény kb. 620-800 mg). Foszfor ásványi anyag hiány esetleg hosszan elhúzódó savmegkötő terápia esetén jöhet létre ( savasodás, refluxbetegség, aminek következtében nő a kalcium ásványi anyag kiválasztása és ez a csont ritkulásához vezethet. Nagyobb mennyiségben a húsokon kívül foszfort az élesztő, az ömlesztett sajtok, félkemény és kemény sajtok, a túró, a gomolya, mák, napraforgómag, mandula, dió, mogyoró, szójaliszt, bab, borsó, lencse, burgonya, fűszerpaprika, kakaó, rozsliszt, teljes búzaliszt, köles tartalmaz.

Klór ásványi anyag, klórforgalom a szervezetben:

A Klór ásványi anyag - kloridion a sejten kívüli tér (extracelluláris tér) fő anionja, káliumhoz és nátriumhoz kötődve fontos szerepe van a sav-bázis egyensúly, illetve a só-vízháztartás egyensúlyának fenntartásában. A szervezet tartalma kb. 0,15%-ban klórásványi anyag, ebből jelentős mennyiségben kerül a gyomornedvbe, a sósav alkotórészeként így az emésztésben is fontos alkotó, a gyomornedv (sav) ismételt vesztése pl. a gyakori hányás alkalózishoz (→lúgosodáshoz) vezethet. A verejték klorid (-és nátrium) koncentrációjának vizsgálata fontos diagnosztikai értéket adhat, mert pl. mucoviszcidózisban (amikor az összes külső-elválasztású mirigy túl sűrű váladékot termel, pl. hörgő, hasnyálmirigy, nyálmirigy) emelkedett a klorid és nátriumkoncentráció értéke. A szervezet számára szükséges klór ásványi anyag mennyiséget a konyhasó maximálisan biztosítja, külön bevitelre nincs szükség.

Magnézium ásványi anyag, magnéziumforgalom a szervezetben:

A magnézium ásványi anyag, mint kation a szervezetben részt vesz a fogak és csontok felépítésében, továbbá szerepe van az ingerület (szinapszisok→ ingerület átadásának helye, ingerület átadása egyik sejtről a másikra) átvezetésében, így az ideg és izomműködésben (megterhelő idegi vagy izommunka esetén ajánlott a plusz Mg ásványi anyag bevitel, ha a táplálkozás nem fedezi bőségesen a magnéziumszükségletet). A Mg ásványi anyag főleg a sejten belüli térben helyezkedik el, mint fontos enzimaktivátor (glikolízis, DNS, RNS-képzés enzimjei). A szervezetben lévő kb. 25g Mg ásványi anyag nagyobbik fele a csontokban helyezkedik el, ahonnan szükség esetén aktivizálható, mozgósítható. Többi része a magnéziumkészletnek a sejten belüli térben található, így érthető, hogy új sejt képződése esetén (Pl. terhesség, gyermekkor) a szervezet magnézium ásványi anyag igénye fokozott. Fő magnézium ásványi anyag források a zöldségek-zöldtermékek (klorofill), gabonatermékek (teljes kiőrlésű gabonák előnyei), a bárányhús, a méhpollen, a savanyú káposzta, mák, napraforgómag, mandula, földimogyoró, dió, bab, lencse, kakaó, de a gyarapodás időszakában célszerű mindenképpen a megfelelő Mg ásványi anyag utánpótlás, plusz bevitel biztosítása (napi igény - RDA / OÉTI alapján - kb. 300-400 mg). A magnézium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül ki a szervezetből, azonban pl. bélhurutban, amikor a bélnedv nem tud visszaszívódni, a magnéziumkészlet mennyisége jelentősen csökkenhet. Ha magnézium ásványi anyag hiány lép fel, a mellékpajzsmirigy sejtjeinek reakciókészsége csökken a vér kalciumcsökkenésével szemben, így nehezebbé válik a kalciumkoncentráció normalizálása, így fokozott görcskészség, gyenge és aritmiás (a szív működése /dobogása/ nem ritmusos) szívműködés jöhet létre. Ehhez társulhat még álmatlanság, idegességre való hajlam, magas vérnyomás, székrekedés, depresszió és gyenge izomműködés. A magnézium ásványi anyag (Míra gyógyvíz magnézium-szulfát tartalma) fontos alkotórésze az epehólyag stimuláló (epe ürülését fokozó) és a hashajtó hatású gyógyvízkúra során (vízterápia→ gyógyvizek), de használata és főleg adagolásának mennyisége mindenképpen szakember kontrollálása mellett ajánlott, az epegörcs roham megelőzése miatt. A magnézium-oxid fehérítőszer, fogporok, hintőporok alkotórésze, a magnézium-glukonátot pedig sav, arzén és nehézfémsó mérgezések esetén alkalmazzák.

Ásványi anyagok - Mikroelemek

Tartalom: VasRézCinkFluorJódBórKobaltKrómMangánMolibdénSzelénVanádium

Vas ásványi anyag, vasforgalom a szervezetben:

A vörösvérsejtek képződése szorosan összefügg a szervezet vas ásványi anyag - vasforgalmával (a sejtérés folyamatait katalizálja). Jól hasznosítható vas ásványi anyag forrás a hús és a máj, a zöldségekből (spenót, savanyú káposzta, mák, mogyoró, dió, napraforgómag, vargánya, zabpehely, kakaó, csipkebogyó, vörös- és feketeribiszke, száraz bab, lencse, szójaliszt, tojás sárgája, cékla, barna rizs, datolyaszilva, sütőtök, csípős paprika) csak kevés szívódik fel, a tej vasszegény. A vas ásványi anyag a nyombélből szívódik fel, a felszívódás üteme a szervezet szükségletének megfelelően alakul (egyensúlyi helyzetben a férfiakban 1 mg, nőkben 2,5 mg naponta), feltéve, hogy a táplálék elégséges vas ásványi anyag mennyiséget tartalmazott. 

Adott vas ásványi anyag bevitel mellett a táplálék minősége is befolyásolja a vas felszívódásának mértékét (C-vitamin fokozza, a tehéntej csökkenti a felszívódását, az oxalátok-spenót, illetve a sóska és a csersav-teák szintén csökkentik a vas ásványi anyag felszívódását). Általában 10* annyi vasat kellene fogyasztani (naponta -RDA / OÉTI alapján- kb. 15-20 mg), mint amennyinek a felszívódásra szükség van. A vas ásványi anyag felszívódás ütemének szabályozására az ad lehetőséget, hogy a vas ásványi anyag a bélből csak akkor szívódik fel, ha egy, a bélhámsejtben lévő fehérjéhez (apoferritin) kötődik először. Ha ez már telítve van, akkor a táplálékkal felvett vas a bélben marad. (A vas a bélből ferro (Fe2+) –alakban tud csak felszívódni, a bélnyálkahártya sejtekben ferri (Fe3+) vassá alakul (oxidálódik), majd kötődik a fehérjéhez (apoferritinhez), így képződik a ferritin. A plazma vaskoncentrációjának csökkenésekor a bélhámsejtekből a kapillárisok (kiserek) felé ferrovas formájában távozik). 

A vas ásványi anyag mennyiséget a felszívódás helyétől a vasraktárakig (lép, máj, csontvelő, ill. terhesség esetén a placentában), illetve a felhasználás helyére a transzferrin nevű plazmafehérje szállítja. A fejlődő vörösvérsejtek olyan aktívan veszik fel a vasat, hogy enyhe vas ásványi anyag hiányban először a vasat szintén tartalmazó citokrómrendszer (elektron-oxigén szállítási rendszer) károsodik. Vas ásványi anyag hiányból eredő vérszegénység már súlyos deficitet jelent. A vas ásványi anyag a széklettel és vizelettel ürül ki a szervezetből, illetve a bőr hámlásával is veszít némi vas mennyiséget a szervezet. Legnagyobb fokú vas ásványi anyag veszteséget a menstruációs időszak okoz a nők esetében, illetve terhesség esetén, mivel a terhesség alatt kb. 0,5-1g vasat épít be az anya a magzatába. Vas ásványi anyag utánpótlásra kontrollált adagban és jól felszívódó formában ezért a terhes anyáknak mindenképpen szükségük van (főleg az utolsó hónapokban, mikor a magzati vérképzés biztosítására nagyobb vas ásványi anyag mennyiségre van szüksége az anyáknak). 

A vasnak a vörösvérsejtképzésen kívül a vér hemoglobin oxigén megkötő képességében, szállításában és a széndioxid elszállításában van szerepe (hemoglobin 4 alegységből álló fehérje, 4 vasatommal rendelkezik, mely egy-egy oxigénmolekulát képes megkötni. Így minden gramm hemoglobin 1,36 ml oxigént képes megkötni, ha a vér teljesen telített oxigénnel). A vas ásványi anyag beépüléséhez a hemoglobinba szükség van megfelelő mennyiségű rézre is, különben a vas ásványi anyag csak a vasraktárakban marad, illetve halmozódik fel. A kobalt (B12-vitamin alkotórésze) a vassal szintén segíti a vörösvérsejtképzést. Az izomrostban a mioglobin nevű fehérje köti meg az oxigént, mely a vörösvérsejtek hemoglobinjához hasonló vegyület, a vas a mioglobin szintézisében, képzésében is szerepet játszik, egyben enzimatikus és fehérjeképzési (szállító és raktározó fehérjék) folyamatok alkotója is. 

Általános vas ásványi anyag hiány tünetek: sápadt bőr, kimerültség, kedvetlenség, étvágytalanság, hányinger, erős menstruációs vérzés. Vas ásványi anyag hiányos állapot állhat fenn túlzott diéták esetében, húsmentes táplálkozás esetén, illetve túlzott tej és tejtermékek fogyasztása esetén, különösen menstruációs időszakban és más jellegű vérzéses állapotok után (pl. vérzéses gyomorfekély, balesetek után), illetve fertőzéses megbetegedések idején. Vashiányt okozhat azonban, hogy a táplálékkal felvett vas ásványi anyag a gyomor (savhiány, esetleg a gyomor teljes eltávolítása), illetve a bél működési zavara miatt (candida, vastagbél) nem szívódik fel kellő mennyiségben. Vas ásványi anyag hiányt okozhat a fehérje anyagcsere károsodása, és a neuro-endokrin rendszer zavara (vaskínálat és vasigény egyensúlyának felborulását okozza). A vas ásványi anyag túladagolása hátrányos, mivel pl. a transzferrin (vasmegkötő fehérje) telítésével csökken annak baktericid, bakteriosztatikus (baktériumölő, baktérium ellenes) hatása, s ez káros az immunrendszerre nézve, főleg, mert fertőzéses állapotokban amúgy is csökken a fehérje vasmegkötő képessége.

Réz ásványi anyag, rézforgalom a szervezetben:

Réz ásványi anyag - anion rézionok szükségesek a vas ásványi anyag feszívódásához, és a vörösvérsejt-képzéshez, továbbá egyes enzimek aktivitásához, valamint az idegrendszer működéséhez. A réz ásványi anyag esztétikailag kellemes hatása, hogy csökkenti az őszülést (illetve hiánya gyorsíthatja az őszülési folyamatot). A réz ásványi anyag a bélben szívódik fel és a plazmában fehérjéhez (cöruloplazmin) kötötten kering. Kiválasztódása a bélfalon át, illetve az epével történik meg. 
A réz ásványi anyag mennyisége a szervezetben kb. 80 mg, napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 1,4-1,8 mg. Réz ásványi anyag táplálékforrásként leginkább a hüvelyesek, a máj és a gabonafélék, a mogyoró és a tökmag, a lencse, a fekete melasz (cukorfinomítás egyik mellékterméke) a tej, az élesztő, gomba, egres, retek, szója szolgálnak.

ÁSVÁNYI ANYAGOK / Cink ásványi anyag, cinkforgalom a szervezetben:

A cink ásványi anyag - kation cinkion az enzimek (kb. 70 féle) aktiválásában játszanak szerepet (pl. a karboanhidráz a vörösvérsejtekben, vagy a karboxipeptidáz a hasnyálmirigyben), de fontos az inzulinszintézisben, továbbá a szénhidrát anyagcserében a glukóz lebontást végző enzimek működésében is. Fontos Zn ásványi anyag forrás a hús, a máj, a tej, tésztafélék, a tojás és a burgonya, a méhpollen, a napraforgómag, a tökmag, lencse, borsó, sárgarépa, spenót, kelvirág, karfiol. A szervezet cink ásványi anyag tartalma kb. 2-3 g, a napi igény felnőttekben -RDA / OÉTI alapján- kb. 10-15 mg, terhesség és szoptatás idején azonban több lehet. A szervezetben töményebb mennyiségben a szem, haj és a férfi nemi szervekben található meg. A felszívódott cink ásványi anyag a vérben fehérjéhez kötötten kering, s a májban, izmokban raktározódik el. Kiválasztása a bélfalon keresztül történik, és a széklettel ürül ki a szervezetből. A cink felszívódását megnehezíti a táplálék fitáttartalma, ami növényi táplálékokban és pl. a keletlen kenyérben található meg, így ott, ahol sok keletlen kenyeret esznek hús nélkül, gyakori a súlyos cink ásványi anyag hiány. Cink ásványi anyag hiány során fellépő általános tünetek: depresszióra való hajlam, étvágytalanság, sápadt-zsíros-pattanásos bőr, jellemző tünet a körmökön kialakuló fehér foltosodás. A súlyos cink ásványi anyag hiány tünetei a növekedési zavar (gyermekek esetében), a fertőzésekre való hajlam, a vérszegénység, a heresorvadás és az ízérzés csökkenése.

Fluor ásványi anyag, fluorforgalom a szervezetben:

A fluor ásványi anyag a fogzománc, dentim képződéséhez szükséges, és a csont állomány felépítésében játszik szerepet. Leginkább a vízből, teából, almaborecetből, burgonyából, növényi magvakból és a fogkrém által tartalmazott fluorid mennyiségből juthatunk az ásványi anyag utánpótláshoz, illetve mivel a halak csontozatában is megtalálható a fluor, így pl. a szardínia elfogyasztásából is. Terhesség és szoptatási időszakban megnő a szervezet (csontozat) fluor ásványi anyag igénye (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 1,5 mg), kisgyermekek esetében pedig fontos, hogy még a fogzás beindulása előtt megfelelő legyen a szervezet fluorid tartalma, mert ekkor biztosítható leginkább a fogakra gyakorolt megfelelő hatása (szuvasodás elleni hatása kb. 60%-os védelmet nyújt!). A fluor ásványi anyag túladagolása semmiképpen nem ajánlott, mert csontkárosító és vesekárosító hatása lehet, egyben az idegrendszerre és az izomszövetekre is káros hatást gyakorolhat, illetve működési zavart okozhat.

Jód ásványi anyag, jódforgalom a szervezetben:

A Jód ásványi anyag - jodid (anion) a pajzsmirigyhormonok, azaz a tiroxin és trijódtironin alkotórészévé válik (mint jód), így a jódnak fontos szerepe van az anyagcsere folyamatokban, a növekedésben és az idegrendszer működésében, mivel a pajzsmirigyhormonok központi szerepet játszanak a sejtek életműködésének és anyagcseréjének szabályozásában. A szervezet jód ásványi anyag tartalma 15-20 mg, egyes kutatások szerint, optimális jódellátottság mellett (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 0,15-0,18 mg) a radioaktív jódot a szervezet nem engedi felszívódni, így a radioaktív sugárzás kivédésében is szerepet játszhat a jód ásványi anyag. A pajzsmirigy hormont termelő sejteknek erős a jódaffinitása, jód megkötő képessége. A táplálékkal (pl. spenót, tengeri halak, jódozott só, tengeri hínárban, nagy barnamoszatban) illetve a vízzel és a jódtartalmú ásványvízzel bekerült jodid 90%-át a pajzsmirigysejtek veszik fel, és egy, a sejtben képződött fehérjébe (tireoglobulin) építik be. További lépések során –továbbra is fehérjéhez kötődve – 4, illetve 3 jódot tartalmazó molekulák alakulnak ki (kolloidok, ún. jódozott-fehérjék). A pajzsmirigy hormon kiválasztása (szekréciója) során a fehérjéről lehasad a négy jódot tartalmazó molekula (tiroxin, T4 lesz), és kisebb mértékben a 3 jódot tartalmazó molekula (tiroxin, T3-lesz). A véráramba került tiroxin plazmafehérjéhez kötötten kering tovább (mint „raktár”), a szöveti keringés során pedig fokozatosan szabaddá válik, majd trijódtironinná válik (aktívabbá válik). A táplálkozás, a jódozott só és a víz által általában elégséges jód ásványi anyag jut be a szervezetbe, egyes táplálékok (retek, a kelbimbó, káposztafélék, illetve a fluorid és nitrát) azonban gátolják a felszívódását.

A pajzsmirigy hormonok (és ezzel a megfelelő mennyiségű jód ásványi anyag felvétel) elengedhetetlenül szükségesek a magzati és a megszületés utáni időszakban a normális testi és szellemi fejlődéshez, az idegrendszer érési és differenciálódási folyamatához. Az idegrendszer működéséhez, az élénk szellemi és motoros (mozgás) működéshez pedig egész életen át szükség van a megfelelő jód ásványi anyag ellátottságra. Szükséges ezen kívül a jód ásványi anyag a csontok megfelelő ütemű hossznövekedési folyamatához is. A pajzsmirigy hormonok élénkítik a sejtek (harántcsíkolt izom, májsejtek, idegsejtek) anyagcseréjét, mind azépítő, mind a lebontó (ezt nagyobb mértékben) folyamatokat serkentik, és részt vesznek a hideghez való alkalmazkodásban is (hideg környezetben vagy pszichés izgalom hatására fokozódik a pajzsmirigy hormonok képzése és kiválasztása). 
Az energiafelhasználásban – energiaforgalomban nagy szerepet játszanak azzal, hogy csökkentik a nagy energiájú foszfátkötés képződést, másrészt gyorsítják a sejtekben az energiaigényes Na-pumpa működését, ezzel emelve az alapanyagcserét, energiafelhasználást (→ alapanyagcsere). A Na-pumpára való hatásuk lehetővé teszi az adrenalin és noradrenalin hormonok hatékonyabb működését, ezzel többek között emelve a szív frekvencia számát (nő a pulzusszám).

A pajzsmirigyműködések zavarai (jód ásványi anyag hiány): Jódhiányból (jódhiányos endémiás területek- Nyugat-Dunántúl, Nyírség-, ahol alacsony a víz illetve a talaj jódtartalma) vagy a pajzsmirigyszövet elégtelen fejlődéséből adódó csökkent hormontermelés csecsemőben a szellemi és mozgási fejlődés elmaradását okozza (kreténizmus), valamint csökkent növekedési ütemmel jár. Felnőttben a jód ásványi anyag hiány és ezzel a csökkent pajzsmirigy működés a szellemi és mozgási működések, az anyagcsere folyamatok lelassulására vezet, s ezt a szövetközti fehérje és víz felszaporodása kíséri (mixödéma), illetve a pajzsmirigy megnagyobbodása (jódhiányos golyva). Felnőttben általában a jód ásványi anyag hiányon túl még a pajzsmirigy gyulladása okozhat golyvás állapotot, ha ez csökkent tiroxin hormontermeléssel jár, akkor tiroxin adagolásával pótolható, kezelhető a hiány.

A pajzsmirigyhormonok fokozott termelésekor (Basedow-kór) a lebontó (katabolikus) folyamatok túlsúlya lefogyáshoz, az alapanyagcsere felgyorsulása miatt állandó melegségérzethez, a szívműködés gyorsulásához, és az idegrendszer fokozott működéséhez (a beteg nyugtalan, remeg a keze, gyors a beszéde, hőemelkedés, súlyos esetben magas láz, hasmenés, menstruációs zavarok, stb.) vezet. A fokozott pajzsmirigyhormon termelés létrejöhet a pajzsmirigy körülírt daganatos elváltozása miatt, vagy az egész mirigyállomány jóindulatú megnagyobbodása (struma) miatt, illetve autoimmun betegségben.

Bór ásványi anyag:

A bór ásványi anyag az újabb kutatások szerint csonterősítő tulajdonsággal bír, így felvették a csontritkulást megelőző programba is. Befolyásolja a kalcium, foszfor, és magnézium ásványi anyag szintet, oly módon, hogy csökkenti ezen elemek ürülését a vesén át, azaz a vizelettel, egyben a D-vitamin aktivizálásban is szerepet játszik. Nem csak a csontokat erősíti, hanem egyes ízületi gyulladások esetén is hatékony kiegészítőnek bizonyult (valószínűleg a csökkent bór ásványi anyag szint is szerepet játszhat a gyulladás kialakulásában). Mivel a bór ásványi anyag serkenti az ösztrogén termelődést, ezért segíthet a menopauza, illetve a menopauzát megelőző időszakban is. Egyes kutatások azt is igazolják, hogy az idegrendszerre is serkentő hatással van (csökkenti az álmosságot alvás). Főbb ásványi anyag táplálékforrások: az alma, a mazsola, a méhpollen, az ásványvizek, és a tenger „gyümölcsei”.

Kobalt ásványi anyag:

A kobalt ásványi anyag a B12 – vitamin szerves része (a B12-vitamin központi magja), de a szervetlen formában felszívódott kobaltot a szervezet nem tudja hasznosítani. 

A kobalt ásványi anyag a vassal szerepet játszik a vörösvérsejtképzésében, egyben szerepe van a szervezet redoxifolyamataiban.

Króm ásványi anyag:

A króm ásványi anyag olyan kis össz-mennyiségben található meg a szervezetben hogy pontos ismereti adatok még nincsenek a megközelítő értékkel kapcsolatban, de azt már kimutatták, hogy a kor előrehaladásával csökken a króm ásványi anyag szintje a szervezetben. Jelentősebb króm ásványi anyag mennyiségben a sörélesztőben, a teljes kiőrlésű gabona félékben, a májban, húsban, sajtban és a hüvelyesekben, barna rizsben, káposztafélékben, salátában, burgonyában, kakukkfűben, borsikafűben áll rendelkezésre táplálék formájában, felszívódása is csak szerves formában optimális (napi igényt kb. 50-200 µg-ra becsülik). 

A króm ásványi anyag a szénhidrát anyagcserében játszik fontos szerepet, az inzulin hatékonyságát segíti elő. A króm ásványi anyag hiánya elősegítheti a fiatalkori cukorbetegség és a szívbetegségek közül a koszorúér megbetegedések kialakulását.

Mangán ásványi anyag:

A mangán ásványi anyag a mitokondrium (terminális oxidáció) enzimeinek aktivátora, részt vesz az anyagcsere folyamatokban (fehérje, szénhidrát, zsír) és a DNS, RNS szintézisben. Szükséges a szaporodáshoz, a növekedéshez, a sebgyógyuláshoz, és serkenti az agyműködést. A szervezetben kb. 15-20 mg mennyiségben van jelen (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 4-5 mg), és az epével választódik ki. A mangán ásványi anyag hiánya terméketlenséget okozhat, ataxia tüneteket (az izommozgás összerendezetlensége) válthat ki, csontrendszer fejlődési zavarait idézheti elő. Általános tünetek mangán ásványi anyag hiány esetén: térdfájdalom, szédülés, hallászavar, rossz egyensúlyérzék. 

Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás mellett nincs szükség mangán ásványi anyag utánpótlásra, nagyobb mennyiségben mangánt a teljes kiőrlésű gabona magvak, teljes kiőrlésű barna kenyér, a hüvelyesek és csonthéjasok (dió, mogyoró, tökmag), ananász, datolyaszilva, cékla, paraj, petrezselyemgyökér, fejes saláta, alma, szamóca, tojás tartalmaznak.

Molibdén ásványi anyag:

A molibdén ásványi anyag szintén igen kis mennyiségben található meg a szervezetben, enzimkomponens (enzimserkentő hatása van), a szervezetből főleg a vizelettel ürül ki. Vegyes táplálkozással (tej, húsok, gabonák, hüvelyesek-főleg a vörös kidneybabban, méhpollenben) biztosítható a kellő molibdén ásványi anyag utánpótlás (kb. 250 mikrogramm a napi igény -RDA / OÉTI alapján-), ha molibdén ásványi anyag többlet alakul ki a szervezetben, akkor az gátolja a réz ásványi anyag felszívódását. Hiányában idegrendszeri és látás zavarok léphetnek fel, csökkenhet a stressz tűrőképesség.

Szelén ásványi anyag:

A szelén ásványi anyag elsődleges szerepe a szervezetben a sejthártya stabilizálása, és antioxidáns funkciója, azaz hatékonyan részt vesz a szabad gyökök semlegesítésében. Egyes antioxidáns enzimek (pl. glutation peroxidáz, tioredoxin reduktáz) szelén ásványi anyag dependensek, azaz szelén hiányában csökken az enzimek működése (→ szabad gyökök, antioxidánsok). A szelén ásványi anyag nagymértékben részt vesz a szervezet ellenálló képességének növelésében, és a stressz csökkentésében, egyben széles körben vizsgálják antikarcinogén (daganat ellenes) és káros sugárzás elleni hatását (egyes rákkeltő anyagok -pl. hidrogénperoxidok- metabolizmusát folyamatát, és a daganatos sejtek növekedését gátolják, ill. a rákkeltő sugárzásokkal szemben -a kemoterápia során- növelik a szervezet ellenálló képességét). A szervezet töményebb mennyiségben főleg a májban, vesében, körömben és a fogzománcban halmozza fel a szelént a táplálékokból, a szervezetben összességében kb. 40-200 µg/L szelén ásványi anyag található meg (napi igény -RDA / OÉTI alapján- kb. 0,6-0,75 mg). Szelén ásványi anyag táplálékforrásként szolgál a marhahús, a bárányhús, a vadhús, a máj, vese, a fokhagyma, a csicseri borsó, a tenger „gyümölcsei”, a brazil mogyoró, a kókusz és a gabona magvak (függ a talaj szelén tartalmától), tejtermékek, dió, szezámmag, hüvelyesek, spárga, és a sörélesztő. Ma már dúsítanak is szelén ásványi anyaggal élelmiszereket, ill. a külön táplálék-kiegészítő formájában szedett szelén ásványi anyag mellé célszerű C-vitamin, A-vitamin és E-vitamint is adagolni, mert fokozzák a szelén ásványi anyag hatékonyságát és az antioxidációs folyamatot. A szervezetben a szelén ásványi anyag szerves kötésben mint szelenit, ill. növényi eredetű formában mint szelenometionin (SeMet), állati eredetű formában mint szelenocisztein (SeCys) kerül be, ill. vesz részt. 

A szelén ásványi anyag hiánya vázizom elfajulást, izom degenerációt okozhat, ami abban jelentkezhet, hogy szétesnek a lábak, hibás járás és testtartás alakul ki. Egyben látászavarokat, menstruáció kimaradását, korai öregedést, hajhullás fokozódását, fehér foltok megjelenését a bőrön, vérszegénységet, agyi működési zavarokat (csökken az ingerület átvitel) okozhat a szelén ásványi anyag hiánya. A szelén ásványi anyag antagonista a tellúr és cink ásványi anyaggal szemben (együtt nem szedhetőek), egyben szelén ásványi anyag hiány kiválthatja a vas túlterhelését a szervezetben, és más ásványi anyagok (pl. magnézium, cink, kálcium, réz) egyenetlen eloszlását a szervezetben (szelén túladagolás esetén fokozhatja a nyomelemek kiürülését a szervezetből). A szelén ásványi anyag segíti a szívizom sejtek működését, egyben a Tireoid hormon (pajzsmirigy hormonok) szabályozása révén a normális fejlődésben is szerepet játszik. Szelén ásványi anyag többlet igény léphet fel vírusos fertőzés, terhesség és szoptatás időszakában, krónikus betegségek és alkoholizmus esetén, szervátültetés után, epilepsziás kórfolyamatoknál és Alzheimer kórban. A szelén ásványi anyag részt vesz a nehézfémek kiürítésében, mert csökkenti a higany és kadmium szintet (oldhatatlan vegyületet képez velük (pl.higany-szelenid), mely által a nehézfémek kiürülhetnek a szervezetből. Minden szövet tartalmaz szelént, de az emberi szervezet a szelén ásványi anyagot csak minimálisan tudja tárolni, így folyamatos pótlásra van szükség, azonban a szelén ásványi anyag túladagolása fokhagyma szagú leheletet, emésztési panaszokat, haj és köröm elváltozásokat, kimerültséget, ingerlékenységet okozhat, extrém esetben májgyulladást és tüdővizenyőt is kialakíthat. A szervezet szelén ásványi anyag koncentrációja kimutatható a vérből, vizeletből, hajból és a körömből.

Vanádium ásványi anyag:

A vanádium ásványi anyag nagyobb mennyiségben mérgező az emberi szervezetben, de az újabb kutatások szerint az a csekély mennyiség, amire szüksége van a szervezetnek, segíti az inzulinhatást (inzulinhatást utánzó), a szénhidrát és zsír anyagcsere folyamatokat, csökkenti a vér koleszterin szintet, elősegíti az izomtömeg növekedését. 

Vanádium ásványi anyag táplálékforrásként leginkább a tenger „gyümölcsei”, az olajos magvak, a gabonafélék, a petrezselyem és a bor szolgál.

Periódusos rendszer

Földünket 88 állandó elem alkotja, melyek közül 6 elem nemesgáz formájában található meg, így nem képez élettani hatást az ember szervezetére. További 6 elem radioaktív tulajdonsággal rendelkezik, így károsító tényezők az emberi és élő szervezetre nézve (aktínium, polónium, protaktínium, rádium, tórium, urán). Makroelemeknek nevezzük azokat az elemeket, amelyek az emberi szervezetben 0,1%-nál nagyobb mennyiségben találhatóak meg (hidrogén, szén, nitrogén, oxigén, nátrium ásványi anyag, kálium ásványi anyag, kalcium ásványi anyag, magnézium ásványi anyag, kén ásványi anyag, foszfor ásványi anyag, klór ásványi anyag), a többi 65 elem a mikroelemek csoportjába tartozik.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Asztali nézet